Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló Dél-Tirolból

1997.07.01. 06:55 HZ

    Ezt is közel 11 év távlatából írom, tehát ez sem lesz nagyon részletes. Egy gimnáziumi jó barátomnak voltak ismerősei onnan, egy nyáron elhatározta, hogy meglátogatjuk őket hárman. Egyikőnk nem tudott eljönni, így végül ketten mentünk.
    Az anyagiak előteremtéséhez egy gyárban dolgoztam, JSCH, ahol mindenféle fröccsöntött műanyag alkatrészeket gyártottunk, mobiltelefon ház, billentyűzet, stb, több műszakban. Az átlagos diák néhány napot bírt ki a zajos, 40 fokos csarnokban, azonban a cél engem kitartásra ösztönzött, így lehúztam vagy 6 hetet, ezzel ha jól tudom igen előkelő helyen végezve.
    Az útra Opellal mentünk, régi, de megbízható járgánnyal. Én voltam a Mitfahrer, a térképet néztem, igyekeztem mindig a legrövidebb utat választani, de ez sajnos néha nem a legjobban járható volt, így elég sokszor összevesztünk a barátommal, szegény folyton esküdözött, hogy nem hallgat rám többet.
    Egy egész napos út után megérkeztünk Dél-Tirolba, az "osztrákok Erdélyébe", ahol ma is a lakosság 60%-a német. A vendéglátó család igen kedves volt, tipikus osztrák vidéki család. Egyik emlékezetes ételük sótlan főtt lisztgombóc, só nélkül párolt zöldségekkel, és fűszerek nélkül készült hússal. Vitamindús, egészséges, de mérsékelten finom étel.
    Több helyre is elvittek minket, voltunk 2000 m feletti harsány zöld mezőkkel körülvett csúcson, kis kápolnában, helyi rock koncerten. Apropó, rocker ugyan sosem voltam, de ekkoriban 6 hónapig nem vágtam le a hajam, és mivel nem egyenes, kiköpött úgy néztem ki, mint Pumukli. Itt jöttem rá, hogy idegen nyelven nem szabad gátlásosnak lenni, gondolkodni, mit is mondjon az ember. Egyszerűen beszélni kell, ha érthetetlen dolgot mondok, úgy is visszakérdeznek.
    A koncert utáni napon igen sokáig lustálkodtunk, közben sült csirke illata terjengett,
de azért nem siettük el a felkelést. Mikor végre kikászálódtunk a szobából, elénk tettek finom osztrák kenyeret, vajat, stb., a csirkének nyoma veszett.
    Néhány nap után megköszöntük a szíves vendéglátást, majd hazaindultunk. Kisebb megszakítással barátom végig vezette a hosszú utat, a fáradtság miatt már az út vége felé a fejét vakargattam, nehogy elaludjon, illetve az egyik faluban nem kapcsoltuk le a reflektort, így a rendőrök megállítottak. Miután látták, hogy nem vagyunk ittasak, tovább engedtek bennünket.
    Hazaérvén megcsókoltuk a hazai földet, majd aludni tértünk.

Szólj hozzá!

Címkék: ausztria dél tirol

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr32360310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.