Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló Svédországból IV.

2008.04.19. 19:23 HZ

    Negyedik, Svédországban töltött hetem igen eseménydús volt. A repülőtérről ezúttal tömegközlekedéssel  mentem, gondoltam igyekszem spórolni a 10 ezer Ft-os taxiköltségen, hát sikerült, az expressz vonat és metró, egy órai utazás mindössze 7 ezer Ft-nyi volt, tehát nagyon megérte spórolnom a cégnek. A céges albérletben ott volt Rehabel-din Alhassan Abdalla, a szudáni születésű Dubai irodában dolgozó kolléga, igen kedves ember.
    Mivel kedden szerdán egy vevőhöz kellett utaznunk, rohamtempóban kellett a magyar verziót az ő programverziójukhoz igazítanom, így sikerült kb 3 nap alatt 50 órát dolgozni, aludni nem sokat, tehát enyhén kiütöttem magam a végére.
    De még a KO előtt, az épp nem munkával töltött néhány perc alatt megfigyelhettem a vidéki Svédországot. A nagy távolság miatt repülővel mentünk Dél-Svédországba. A különbség leírhatatlan, olyan mint otthon Budapest és vidék (a pestiek ezt sajnos nem érthetik meg :( ) Néhány példa a hangulat leírására: a helyi taxisofőrök  és pincérek svédek voltak (ilyen durva dolog azért nincs Stockholmban), az utcák hangulata, a levegő illata is vidéki volt. Ebédre pedig nem Thai, Kínai,  Indiai, Gyorskaja stb. volt, hanem svéd étel (ehhez a köret kötelezően héjában sült krumpli). Az ügyfélnél találkoztam magyar kamionsofőrökkel, akik a szoftvercég hallatán egyből meg akarták javíttatni velem GPS-eiket, de sajnos nem tudtam segíteni.
    A kis szállodában ahol megszálltunk a szobámban nem működött a vezeték nélküli net (gyenge volt a hálózat), így kiültem a folyosón a szőnyegre dolgozni. Mikor 1 óra tájban néhány vendég nyugovóra tért, meglátván engem odajöttek, hogy nem vagyok-e rosszul. Miután elmeséltem a helyzetet nevetve elvonultak.
    Másnap még egész jól tartottam magam, aztán hazafelé a gépen összeomlottam. Fáztam (láz), fejem is megfájdult, az agykapacitásom pedig nulla közelire zsugorodott. Ahogy a buszra vártam (hétköznap azért van egy kb. 2700 Ft-os járat is), pont akkor jutott el töppedt agyamig, hogy csak 75 korona van nálam, a jegy pedig 99, amikor már közeledett a  busz a megállóba. Pénzt felvenni már nem volt esélyem. Fohászkodtam, majd odaadtam a sofőrnek a MasterCard kártyámat, amit természetesen nem fogadott el a gép. Ezután csak úgy zavaromban odaadtam a frissen nyitott új, korona alapú számlám dombornyomásos kártyáját. Tudtam, nincs rajt egyenleg, hiszen 1% esélye volt, hogy megérkezett a számlámra a költségtérítés egyenlege. De alleluja, rajt volt. Ha még egy órát kellett volna várnom, a helyszínen elhaláloztam volna.
    Hazavánszorogtam, majd aludni próbáltam, kevés sikerrel, mert valaki satuba szorongatta egész éjjel a fejem. Reggel mondta Rehab, hogy be kellett volna vennem egy aszpirint. Végigvacogtam, fejfájtam a napot nulla hatékonyságú munkával, majd este megfogadtam a tanácsát. Láss csodát, kb. 4 éves korom óta először 10 órát aludtam. Sokkal jobban is lettem.
    Arab-fekete barátomtól sok érdekes dolgot megtudtam Dubairól és Szudánról is. Például ugyan Szudánban ma is vannak csetepaték (a gyarmatosítók direkt hagytak annak idején ellentéteket az itteni népek közt, oszd meg és uralkodj, emiatt lángol máig gyakran Afrika), de a gazdaság erősödik. Olajexportja exponenciálisan emelkedik, és mivel éghajlata nagyrészt kedvező, élelem problémák sincsenek. A jól képzett munkaerő keresete igen magas, egy pénzügyi könyvelő vagy orvos vagy ügyvéd féle gond nélkül megkeres nettó 3-4 ezer dollárt... ez otthon 276 év múlva várható.
    Dubairól sok olyat mondott, ami interneten közkézen forog, ami nekem új volt, hogy MINDEN nemzetiség él ott (igen, magyarok is), minden, még az állatkert is légkondicionált (57 fokban kell is), és a nagy hő miatt a légkondicionálásnak van városi csővezeték hálózata, melyben a hideg kering, mint nálunk a melegvíz a távfűtésnél. Egyébként a muzulmánok sok mindenben értelmesebben gondolkodnak a rothadó rogyadozó dekadens Európánál.
    Pénteken megint alakítottak a kollégák: miután első körben nem akadt segítség, nekem kellett felhívnom a bevándorlási hivatalt. Miután  a hölgy a „beszél angolul?” kérdésemre igennel felelt, majd előbb svédül beszélt, utána átváltott percenként egy szavas angolra, engem nem értett, udvariasan megköszöntem segítségét és elköszöntem. Innentől csak három kollégát kellett körbeudvarolnom „pitiznem”, mire egyik felhívta őket nekem és elintézte amit el kellett.
    A testi leromlottság és a szokásos, második heti „családom nem láttam ezer éve” igen rossz állapotba kergetett, amelyből egy szombati szerencsés esemény zökkentett ki: végre megnézhettem a leendő albérletünket, ahol kis családom él majd velem néhány hónapon keresztül. A lakás nem nagy szám, a környéke csodás, kicsi sárga, savanyú, de a MIÉNK. Elvileg egy jó darabig nem utazom néhány napnál hosszabb ideig. Ezzel a cég azt a hülyeségét is elnézem, hogy 100 euró repülőjegy árán történő spórolás miatt vasárnap este megyek csak haza. (A különbség a napidíj összege levonása után még kisebbé zsugorodik). Jobb kedvűen szemlélődve a helyi nénikék érdekes újítását figyeltem meg: kerekeken gördülő járókeret. Ami járókeret otthon van, azt a folyton arrébb tevés igen lassúvá teszi, de így kerekeken gördülve a járókeret biztonságát a szabadon járás sebességével egyesíti. Minden öreg ezzel jár.
    Vasárnap újabb érdekes „emancipációs” élményem lett: Magyarországon amikor kicsi voltam, még csak fiúk ministrálhattak. Mára már lányok is. Svédországban a ministránsok fele lány fele fiú, de itt az áldozáskor is (a papon kívül CSAK) nők szolgálták ki a népeket, tehát náluk lehet női diakónus-féle is is. A nevem továbbra is népszerű a helyi népes bevándorló kolóniában, ezúttal egy kurd patikuslány szúrta ki vásárláskor, mindjárt meg is kérdezte, Zoltán amolyan királyfélét jelent-e magyarul is.
    A repülőn München felé egy keletnémet mellett ültem, aki utoljára 30 éve volt Magyarországon, de még mindig tudott jó pár szót. Megtudtam tőle, hogy NDK-ban is játszották anno a Tenkes kapitányát és a Mézga családot is. A nő kicsit olyan volt, mint az itthoni Kádár-nosztalgiás had, de nagyon kedves volt. A Müncheni átszállás után egy „üzletember” enyhén ittasan nem emlékezett, hova tette a kabátját. Ráfogta a kísérőkre, hogy ellopták, majd egész úton fennhangon szidta a német fajtájukat, végig föl alá mászkált, csapkodta a csomagtartókat, hőzöngött, már azt hittem kényszer leszállni fogunk. Végül a kabát meglett, épségben hazaértem.
    Mindig legyetek jók: HZ.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr61433089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szekeres Zsuzsi 2008.04.21. 12:31:33

Zolikám! nekem csak egy kérdésem volna. milyen számításon alapul az orvosok és ügyvédek fizetéséről az az optimista hozzáállásod, hogy 276 év múlva eléri nálunk is az álom 3-4K usd-t???
:)

Réka 2008.04.21. 18:46:46

No, pont javasolni akartam a fotók mellékelését, ha már egyszer ilyen remekül használod a XXI. század vívmányait, mint a blog. Szépségesek vagytok!

HZ · http://nagyvilag.blog.hu 2008.04.21. 20:55:11

A 276 év egzakt matematikai számítás eredménye, melyet bonyolultság miatt most nem mellékelek.

Az országokról azért nincs fénykép, mert sajnos soha nincs nálam fényképezőgép. De ezután 1-2-t majd igyekszem, ha más nem, a netről mellékelni.

Zsolt · http://evergo.blogol.hu 2008.04.28. 16:36:42

Szia Zoli!

Hát nehéz, ha nicsen senki a közeledben, aki kompetensen viselkedne. Van ilyen sajnos. Szóval emlékeim szerint a Migrationsverketnél kell bejelentkezni és onnan kapod a personnummer-t, a személyi számodat, addig nem is létezel. Ez tényleg így van. Viszont ha megkaptad akkor megnyílik a Kánaán, vagy ilyesmi. Szóval aztán el kell menni a bankodba és ott megrendelik a személyidet is. Jaj, de nyomi vagyok, nem is erről kérdeztél. Bocs.

Szóval az ellátás neked jár, mint svédországban alkalmazott munkaerőnek és a családodnak. A helyi várdcentralba kell elmenni, előtte jobb telefonálni, a lakhelyed szerint meg kell tudniuk mondani kihez, melyik háziorvoshoz tartozol.
Orvosi ellátás témában láttam már Ildi kiokosított, szerintem nagyjából igy néz ki. Azonban nem zökkenőmentes. Viszont jó esetben is minimum első körben, de lehet h később is, nővérrel találkoztok/beszéltek. Ezzel együtt az orvoshoz jutást az alábbi szabályozza: várdgaranti - ami annyit tesz, h aznap tudsz kapcsolatbalépni nővérrel, 1 v 7 napon belül a háziorvossa és 90 napon belül a szakellátóval. Mellesleg a rendszer érdekességeiről, buktatóiról olvashatsz a blogomban, és ajánlom ungersklakare.blogol.hu/ blogot is, ők épp babát várnak, féligmeddig már benne vannak a rendszerben, szerintem több infoval rendelkeznek mint én. Ildi is tud további praktikus kérdésekre válaszolni (gyerek, gyes, stb). Mindenesetre a tapasztalat az, hogy az otthoni, gyorsan szakorvoshoz jutok lehetőségét azt hiszem itt el kell felejteni. A svéd vár, mert ők ilyen sorbanállós, várós nép. Egyik barátom Lindköpingben a helyi klinika intenzíves orvosa. Otthon konyhában átszúrta véletlen a tenyerét egy késsel. Bement a saját klinikájuk sürgősségijére, ahol egy nővér volt és nagyon nem tudott mit kezdeni vele, holott elmondta neki hogy pontosan tudja, mint orvos hogy mit kéne tenni. De a doktor foglalt, menjen át a másik kezelőambulanciára. Ahol szintén egy nővér fogadta és iszonyú nehezen kerített elő egy doktornőt, aki a steril kesztyű felvétele után kezdte el bontogatni a (nem steril) kötözőszereket, majd így helyezett be egy öltést a sebbe. Ekkor már három órája zajlottk az események. Barátom gyorsan hazament és önhatalmúlag elkezdett egy egyhetes antibiotikum kúrát, megelőzendő hogy a szakszerűtlen, nem steril ellátás miatt a kezében elkezdjenek rohadni az inak. Elrettentő eset, és otthon is biztos volt van nem egy ilyen, és svédországban sem ilyen talán mindenki, de azt kell figyelembe vennünk, hogy itt egy idegen országban vagyunk egymagunk és ha ellátásra szorulunk, ha baj van, akkor itt kellene szakszerű segítséget kapnunk. Ami sajnos sokszor nem ugy van. Tehát ha csak lehet, akkor jobb hazamenni valaki ismerős gyerekgyógyászhoz, egyre inkább az a véleményem. remélem tudtam valami kis infot adni és kiváncsi vagyok hogy sikerül beilleszkednetek.

Zsolt · http://evergo.blogol.hu 2008.04.28. 21:30:30

:D Na hali, itt is hagyok kommentet meg a saját blogomon is. Na, szóval mit is érdemes hozni. Lássuk csak. MAGYAR KENYÉR, mert itt olyan nincs. Ildi állítólag az ICA MAXI-ban látott Ungersk lantbröd elnevezéssel otthonihoz hasonlító kenyeret, de egyéb nincs. Na csak vicceltem, minek hoznátok kenyeret. Hm. Lássuk. Ha kávésak vagytok, egykét csomag a hazai megszokottbol nem árt, mert az itt eléggé másmilyen, kicsit savankás vagy tul van pörkölve. Kotyogos kávégfőző, mert az itt nem igazán van. Ja, kukta. Azt még nem láttam. Hazai márkás minőségi pirospaprika. Akácméz, ha szeretitek, legalább egy üveggel, mert itt olyan nincs. Vegeta. Valaki látott ugyan, de én még nem találkoztam vele. Cigaretta ha éltek vele, mert itt veszett drága. Ugyanez vonatkozik az alkoholra is, sztem ha gondoljátok egy-két üveg bor, vagy valami finom magyar pálinka, mert itt az is baromi drága. Mást igazából nemtudom. Azért nagyjából minden van itt, bár egyelőre azért magasabb áron, mint otthon. De gondolom, ha sűrűbben jársz majd haza, akkor előbb-utóbb kitapasztalod, hogy még mit érdemes. Ha valami kérdésed van, akkor írj vagy hívj nyugodtan, elérhetőségeim az e-mail-edre elküldöm. Jó utazást, Zsolt

evergo 2008.05.04. 23:21:59

Apropó, fontos lehet. Az utazással, kiköltözéssel, hazautazásokkal kapcsolatos összes számlát rakjátok el. A Dubbelbosáttnigről beszélek, az itteni adóhivatal elszámolja a kijövetel, hazautazás, stb költségeinek egyrészét (olyan 30%) a következő adóbevalláskor. Sok legenda kering ennek az időtartamáról, ami biztos, az fél év, annyira nekem is elszámolták, amig nem kaptam meg a véglegesített állásomat (próbaidős szerződés). Nem tudom, rátok hogy vonatkozik ez, majd utána kell érdeklődni a Skatteverketnél. Gondolom már itt vagytok kint, nagyon jó időre érkeztetek. Remélem jó volt az út és hamar beilleszkedtek. Üdv, Zsolt