Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló Angliából I.

2008.06.09. 21:56 HZ

    Az ügyfeleknél a kinti munkát gyakorolni kell, és mivel a helyi törzsi (svéd, lett, stb.) nyelveken nem tudok, Latin-Amerika messze van, így adott volt, hogy ezt előbb-utóbb Angliában kell majd. Ugyanakkor a Londonban élő nővérem albérletében júniusban épp alig vannak, kézenfekvő volt, hogy a kettőt egy családtalálkozó keretében össze kéne hozni, mely némi ügyeskedéssel, főnök noszogatással sikerült is. Én tehát 2 hétre mentem ki, asszonykám leányommal Stockholmból, édesanyám pedig Székefehérvárról egy hosszú hétvégére, nem kis logisztikai feladatot létrehozva.
    Divat szidni a fapadosokat, most én is ezt fogom tenni: nekem a cég a dán Sterling társaság gépére folglalt helyet. Nos, náluk nem szokás a visszaigazolás emailen feltűntetni, melyik terminálról indul és érkezik a gép. Így találomra a Kata kivitt a kettesre. A repülőtéren aztán kiderült, a kb. 1km gyaloglásnyira lévő ötösről megyek. A bejelentkezésnél megkaptam jegyemet, amin meg a kapu nem volt rajt, amelyikről a gép szállt fel. Némi oknyomozás után kiderült, a kapum a kettes terminál melletti, tehát sétálhattam újra egy kilométert. Biztos nagyon drága lenne, ha ugyanabban a terminálban bérelne a Sterling pultot, ahonnan a gépei mennek. A sort egy darabig fenntartotta egy fekete család, mert 24 kilós bőröndjükre egy vagyont akart fizettetni a fapados légitársaság. Erre felajánlottam, tegyenek át némi ruhát az én csomagomba, ami kb. 10 kg-os volt. Végre meghálálhattam, amikor a nővérem Kenyából jövet egy gazdag arab üzletember segítségével tudta hazahozni 30 kg.-nyi csomagját. Egyébként elég sok magyar hang hallatszott innen-onnan, ezek szerint divat magyarként Stockholmból Londonba repülni.
    Az első benyomások: furcsa, hogy minden csak egy nyelven van kiírva, nem helyi nyelven + angolul. Szintén, a helyiek úgy beszélik az angolt, mint a 3+2 és a Tekknő a magyart, minden magánhangzóba tesznek egy kis hajlítást („Haulouváiny őúszi róúzsa“ és "Diszkaútor" a dél pl: a megszokott „száusz“ helyett szeáóusz“). A metróhálózat kiváló és méregdrága. Tetszik, hogy a különböző vonalak egymás vágányait használják, így nem kell folyosózni az átszálláshoz (Mint otthon a villamosok). A vécék egy részében a villanyt egy zsinór meghúzásával lehet kapcsolni (mint a WC lehúzó) a WC lehúzása pedig egy a tartályon levő kilincs (!) lenyomásával lehetséges. Különc bolondok ezek a pintjeikkel, font súly, mérföld távolság mértékeikkel, jobb kormányos balra tartó autóikkal együtt.
    Még a kenyérpirítójuk is más: melegszendvicseket szerettem volna vele készíteni, gondoltam 1 perc múlva kiadja őket. Hát nem, addig égette, míg el nem kezdett füstölni, akkor bekapcsolt a tűzjelző égzengéssel, 2 percig rohangáltam, mire megtaláltam, hogyan kell kikapcsolni. Jó nagy füst lett az egész lakásban. Másnap egy deci olajat öntöttem ki a padlóra, azzal szórakoztam.
    Az újabb liftek pedig beszélnek: az "ajtó nyílik", "záródik", "megállunk", "felmegyünk", "lemegyünk". Az árak pofátlanul magasak, de én Norvégia után már nem tudok kiakadni ilyen csekélységen. Az első, drága nővérkémnél töltött nap után elmentem a Reading kisvárosában lévő iroda és apartmanba. Szép kis város. Angliában a fehér lányokon átlag 14 kg súlyfelesleg van sajnos. Szerdán elautókáztunk egy ügyfélhez telepíteni, 300 km-re. Az autópálya mellett nagyon sok legelő van, látszik még az ipari forradalmat kiváltó bekerítés eredménye (t.i. elvették a jobbágyok földjét, mert jobban megérte birkát tenyészteni, így azok elmentek olcsó munkaerőnek). Az ügyfél neve "Wow staff" volt, ami név indokolt, hiszen mindenféle érdekes kütyüt, játékot forgalmaz: joystikkal irányítható repülőgép, tarantula, szitakötő, mely szárnycsapásokkal repül, sürített levegővel kilőhető rakéta, hangyáknak kifejlesztett, átlátszó zselés akvárium, stb. Kár, hogy nem kaptunk reprezentációs ajándékot.
    A két nap nyár után megjött az esős időjárás. Ahogy az angol vicc mondja: "emlékszem a tavalyi nyárra, egy gyönyörű kedd és szerda volt."

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr21512015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Békési Erzsébet 2008.06.13. 10:50:22

Sziasztok!
Remélem megérkezett a Nyanya, a tökkel és a kis csomagjával. Rájöttem nem kell félteni az utazással kapcsolatban. Csak egyet szeretnék megtudni, hány ismerőssel találkozott? Szerintem nincs olyan hely a világba ahol nem találkozik össze valakivel.Érezzétek jól magatokat.
puszi Erzsi