Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló a vadnyugatról

2011.06.10. 22:16 HZ

 Idei második amerikai utam még áprilisban egy a fülöp szigeteki, azóta is befejezetlen (bár már végéhez közeledő) projekthez hasonló méretű vevőhöz, Denver mellé, Fort Collinsba vezetett. Itt két hétig a portugál kolléganővel dolgoztam, igyekeztem vele fejleszteni portugál tudásomat, mely időnként nevetésre ingerelte, mert olykor a portugálosan kiejtett spanyol szavak teljesen mást jelentettek. Egyik kolléga korábbi útmutatása alapján, miszerint tavasz van, nem vittem kabátot, így igen csak meglepett a hóval borított táj leszálláskor. A hó aztán hamar elolvadt, jó idő lett, de elutazásom előtt még egyszer volt jelentős mennyiségű hó. Otthon is szeszélyes az április, de 10 cm hó, majd két napon belül 20 fok azért ritkaság. Colorado gyakorlatilag sivatag, hiába van tavasz, minden sárga, mint otthon augusztus végén. Azt csodálom, hogy a fák valahogy meg tudnak élni. A fű csak az öntözött kertekben volt zöld, ezen az elolvadt hó sem sokat segít. Nincs olyan ember, aki ne lőtt volna fegyverrer életében, és majdnem mindenkinek van maroklőfegyvere és puskája is. Szerintük ők nem vadnyugat, mire elmeséltem nekik San Franciscói élményeimet, ahol a hippik, és lányos férfiak vannak többségben. A kerbe behatoló betörők vadászható vadnak számítanak, így nincs sok belőlük. Az emberek egyébként kedvesek, a vevő rendszergazdái egy fiatal lány, és fiú volt. A lány meglepően okos és technikai beállítottságú volt, a fiú szintén intelligens, ugyanakkor fehér-szőke hajú, vörös borostájú, és úgy beszélt, mint egy western filmhős, lassan kimért, mindig találó szavakkal. Mondtam is nekik, feltétlen házasodjanak össze, mert gyermekeik nagyon okosak lennének. A cég tipikus amerikai sikersztori, egy kis szatócsboltból jelentős bolthálózattá fejlődött évtizedek kemény munkájával. Termékskála a vetőmagon, ruházaton, állatokon, sport és túrafelszerelésen, traktorokon, gépeken keresztül - ki gondolta volna - a fegyverekig terjedt. Egyszer engem is elvittek lövöldözni, puskával agyaggalambra, pisztollyal meg papírdobozokra. Ha megláttok egy filmet, amiben egy kézzel fogják a fegyvert, és pontosan eltalálják a célt, dobjátok ki a televíziót az ablakon, mert képtelenség úgy célozni.

 

     Az ott töltött hétvégén ellátogattunk a sziklás hegység egyik nemzeti parkjába, ahol az utak jelentős része még a nagy hó miatt zárva volt. A verőfényes napsütésben elsétáltunk egy fenékig befagyott, hóval vastagon borított tó közepére, ahol majdnem megvakultam a fényességtől. Vasárnap elmentünk Denverbe körülnézni, ahol ismételten megállapítottam: ahogy a spanyolok meg a portugálok mindenhol gyönyörű templomokat, palotákat, szobrokat építettek, az angolok sehol soha semmit. Tulajdonképpen nem volt látnivaló ebben a sokmilliós nagyvárosban. Egyik nap elmentünk ajándékokat vásárolni, és megállapítottam: a ruházat olcsóbb, mint otthon. Hazafelé nem akadt komplikáció 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr662974195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PixellR 2011.06.12. 10:42:41

"A lány meglepően okos volt" - uhh, remélem, hogy nők nem olvassák a blogot, mert különben kapsz majd a fejedre ;-)