Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló az ortodox zsidók világából

2011.07.23. 00:14 HZ

Májusban végre csoda történt: közvetlen géppel repülhettem, átszállás nélkül. Ez eddig a nyáron Budapesttel napi két közvetlen járattal kapcsolatban lévő Stockholmba nem sikerült, oda mindig átszállásal repültem. Pedig ezúttal most New York volt a cél. Mindez annak köszönhető, hogy a Malév az Amercan Airlinessal közös járatot indított, megtörve a Delta egyeduralmát, és drasztikusan letörve az árakat. A családom vitt ki Ferihegyre Liszt Ferenc Repülőtérre, és kisebbik lányom a fejébe vette, hogy most eljön velem. (korábban ígértem neki, hogy majd elviszem repülni, bár fiatal életében már kétszer is repült) Mikor bizonyossá vált számára, hogy ez nem történik így, olyan keserves sírásba tört ki, hogy majd megszakadt a szívem. A repülőtéren nagyon érdekes volt, hogy az amerikai biztonsági kérdéseket magyarul tették fel. A csomagomat véletlen ott felejtettem a biztonsági ellenőrzésnél, és visszamentem egy véletlenül nyitvahagyott ajtón érte, kisebb káoszt okozva a biztonságiak között. Sajnos a címet, ahol tartózkodni fogok, nem írtam fel otthon, így kamu címet találtam ki (manhattenben az utcák mind számok), gondoltam majd New Yorkban felhívom a kollégát. Ez megbosszulta magát, mert az amerikai útlevélellenőr azonnal rájött, hogy ilyen utca nincs, így visszaküldött, hogy telefonáljak. A vicc az volt, hogy a repülőtér le van árnyékolva. Végül jó pár perces rohangálás után az egyik őr megsúgta, hogy a wc utolsó fülkéjében van térerő. Így ott felhívtam a kollégát, aki elmondta az igazi címet. Manhattan még mindig nagyon zsúfolt, 7 millió ember a Margit szigetnél alig nagyobb szigeten. Az emberek és autók versenyt szúrnak ki egymással, azaz hiába piros a gyalogosoknak, megállíthatatlanul hömpölyögnek a zebrán, így olykor egy autó sem jut át, az autósok cserébe (olykor kamionnal) a zebrán parkolva várják a zöldet. Találkoztam Anettel, egy kedves régi itt élő kollégával, és egy 25 évvel ezelőtti osztálytárssal is.
A vevők, akikkel dolgoztam, ortodox zsidók voltak. Üzleti sikerük titka, hogy nincs titkuk: összetartanak, mindenben segítik egymást, mindent egymástól szereznek be. Egy induló új divatmárka (ha összejön) születésénél voltam jelen, csak úgy repkedtek a milliók, amiket az induláshoz kalapoznak össze. Valamennyien nagy tapasztalattal rendelkeznek, nem hiszem, hogy ne sikerülne nekik. Az egyikük édesanyja (Marika) magyarországon született, és a háború forgatagában egy keresztény családdal élt, csak a háború után kerülhetett vissza szüleihez. Keserű emlékei miatt fia már egy kukkot sem tudott magyarul. Az ortodox zsidók világában hihetetlen kemény szabályok vannak ünnepnapokon, se telefon, se tv, se autó, (azaz se strand, se bevásárlás, se kirándulás, se utazás), de még villanyt sem kapcsolhatnak fel és le. A gazdagabbaknak automatikusan kapcsol fel és le a világítás, a szegények pedig megkérnek egy gojt az utcáról, hogy kapcsolja le este. Mindegyiknek teljesen zsidó neve volt. Elmondásuk szerint, világuk nagyon zárt, nincsenek nem ortodox barátaik, nem is házasodnak velük, (a nem vallásos zsidókról sem volt jó véleményük), így például sosem voltak még keresztény templomban, mint esküvői meghívottak vagy turisták sem mennének. Azt elmondták, hogy ugyanakkor senki sincs kitiltva egy zsinagógából, csak kalapot vagy kipát kell viselnie. Ők egyébként egész nap kipában voltak, amit hajcsattal rögzítenek a hajukhoz, hogy le ne essen. Mindegyiknek 3-4 gyermeke volt. Az egyeztetésnél elfelejtkeztek arról, hogy lesz egy 2 napos ünnepük míg ott vagyok, így 2 nap csak az albérletből dolgoztam.
A hétvégén bejártam a manhattani magyar negyedet, bejártam az utcákat, ahol 5 magyar templom van egy rakáson (katolikus, 2 református, evangélikus, görög katolikus) egyik este meglátogattam a magyar éttermet is, ettem egy jó gulyást. A vasárnapi mise után a közösség mindig összejövetelt tart, sütivel, kávéval. Van olyan házaspár, akik itt ismerték meg egymást.  Este Anett megmutatta a sziget déli részét, ami sokkal kellemesebb a túlzsúfolt belső résznél. Van egy kis vitorlás kikötő, nem merem találgatni, mennyi lehet a hajóbérlés, az még a Balatonon is drága. Megtekintettük a part menti erődöt, ahol Kossuth szónokolt, neve a bronz táblán. Az olasz negyedben vacsoráztunk, ahol pont Szent Antalt ünnepelték, az olaszok körbehordták szobrát, fúvószenekarral kísérve. Az olasz negyed mára egy utcából áll, körbenőtte a kínai negyed. Megmutatta nekem az új, egy elhagyott magasvasút nyomvonalán kialakított sétálóutcát, ahol is megtapasztalhattam a mondás igazát, miszerint New Yorkban nyíltan lehetsz meleg, de rejtened kell, ha jobboldali vagy: a keskeny sétálóutca forgalmát egy percre blokkolta egy hosszasan szenvedélyesen csókólózó ronda szőrös dagadt férfipár, és ezen rajtam kívül senki nem akadt ki. De kézen fogva, vagy összeérintett vállal sétáló egyneműeket is sokat láttunk. A zsidó ünnepnapok egyik délutánján áthajóztam az ingyenes komppal Staten Island szigetére, majd az utasok felével együtt  fordultam is vissza: a hajó a szabadságszobor mellett halad el ugyanis, kiváló rálátással. A gépen hazafelé egy népes, 200 évvel ezelőtti ruhában öltözött családot láttam, kérdésemre elmondták, hogy a családfő lesz az ukrajnai mennonita templom tiszteletese. A pliótának téves utasítást adtak: valaki azt mondta neki, hogy mélyhűtött húsárut kell Magyarországra szállítania, így az utastérben antarktiszi klíma uralkodott.
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr183090381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.