Beszámolók a nagyvilágból

Beszámoló utazásaimról Spanyolországból, Olaszországból, Mexikóból, Portugáliából, Svédországból, Norvégiából, Lettországból és Észtországból, és a többi...

Látogatók

Friss megjegyzések

Ajánlott olvasmány

Ez rólam is szól (munkatársnőm írta) Mexikói kalandok
Svéd blogok
evergo.blogol.hu
psycho.blog.hu
Itt az egyik történet velem esett meg joemberek.blog.hu
Végül egy gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott, vicces, szarkasztikus leírás mindenféle népről:
gyuloltellensegeink.blog.hu

Úti beszámoló az Északi Sarkról III.

2008.09.01. 14:06 HZ

    Februári és májusi látogatás után újra a messzi északon került sor PM konferenciánkra.
    Mielőtt a konkrét beszámolót megírnám, egy gondolat az olimpiai szavazásról. Nem reprezentatív felmérésem eredménye szerint nem vagyunk elkeseredve, hogy a sosem látott 21. helyet értük el nemzetek versenyében, hiszen merünk kicsik lenni és megelégszünk a kevéssel is. Ezáltal ledegradáltuk magunkat, akik az örök rangsorban még mindig 8.-ak vagyunk, de legalább boldogok lehetünk.
     Vinstrába ezúttal nem autóval, hanem vonattal mentünk Stockholmból, röpke 12 órás út volt. Nehéz szívvel mentem el, mert kislányom náthás lett, és amióta „disszidáltunk“, eddig mindig otthon voltam ilyenkor, de hát menni kellett. A vonatra szokásom szerint sietni kellett, az állomáson nem is tudtam elmenni WC-re. Viccesen megjegyeztem, hogy alig várom, hogy induljunk, mert ki kell mennem a helységre. Erre azt mondja Fred, a főnököm, hogy ott a WC a vagon végén, mire én: „dehát még az állomáson állunk“ erre hangos nevetést kaptam,  a sínre pottyantósat a 70’es években kivonták. És valóban, 30 éves, kopott, de tiszta és modern kocsik voltak. Norvégiában át kellett szállni, már éppen ki akartam nevetni az ütött kopott kocsikat, aztán megláttam a WC-ben a termosztátot, mellyel a fűtés hőmérséklete szabályozható C fok pontossággal.
    26-an voltunk összesen, és egy szem autóval kellett felvinni mindenkit az állomásról, ezt a namíbiai német „ralliversenyző“ kolléga oldotta meg hajmeresztő sebességgel. Megdöbbentő volt, hogy semmi hó nem maradt a hegyen. Mindjárt az első napi főzőcsapatba osztottak be, és ezt csak a helyszínen tudatták, így ezúttal nem kápráztathattam el a többieket a magyar konyha remekeivel. A Pálmát ezúttal Erik, a viking vitte el, 6 (!) fogásos vacsorával, melyben az 5 finom, de átlagos étel mellett a prímet a frissen az erdőben szedett gombából készített mártással tálalt rénszarvas hús vitt el.
    Mivel ezúttal 1 nappal hosszabb volt a szokásosnál, volt egy kinti feladat is csapatépítő jelleggel, sajnos életképtelen csapatomat jól elverték. Egyébként Norvégia gyönyörű ország, bárkinek javaslom kirándulásra. A talaj ugyan hiányzik – miképp egész Skandináviában -, tehát mindenütt sziklák kandikálnak ki a földből, ahol növényzet van, ott sem éri el a 3 cm-t. Találtunk egy kis patakot, amely vadregényesen kanyargott, tömör sziklamedrében. Ezután mint óvodás gyermekek, gátat építettünk és a víz egy részét a sziklameder egy másik, száraz ágába tereltük.
    Ahogy a kislányom szókincse fejlődik, most már kikéri magának, hogy ő is beszéljen velem. Tündérien mondja „hajjó“, illetve a mesét is kommentálja, meg elmeséli, hogy „esszi“, „isszi“, „mese“ stb. történt vele.
    A szaunában Vadim, az orosz medve bemutatta, hogyan szaunáznak az oroszok: Hoznak nagy köteg ágat, aztán jól elverik a népet. Ezt elég rossz nézni, de végül is nem fáj. Hatása: fokozott vérkeringés, valamint a hő és ütés hatására a levelekből olajok csapódnak ki, táplálva a bőrt.
    Hazafelé mindenki kókadozott a vonaton, így kénytelen voltam megnézni még vagy 2 évad South Parkot, majd Hariharannal, a hindu kollégával beszélgettem. Megtudtam, India népességének csak kb. fele hindu, akiknek 20%-a a brahmák, ők az iskolázottak, orvosok, IT szakemberek, pénzügyesek stb. 100 millióan. Ezek lassanként uralmuk alá vették Kelet-Afrika gazdaságát az európaiak kiszorulását követően. Vannak még jó nagy számban kétkezi munkára alkalmasak, illetve alul vannak a semmire való emberek, akik úgymond „halmozottan hátrányos helyzetűek“. Hivatalosan nemigen van már kasztrendszer, de melyik orvos adná lányát egy mosdatlan, írástudatlan, nem dolgozó ifjúhoz? Felzárkóztató programok persze megkezdődtek, de többszázmilliós embertömegek esetében ez nem két év.
    Nem hazámbeli otthonomban aztán meleg vacsorával vártak, kislányomat pedig a kései érkezés után csak reggel vehettem ölelő karjaimba.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr65643146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

evergo 2008.09.05. 22:34:36

Hali :D nem fáradtál még bele ebbe a sok utazásba? bár én beszélek... de látom azért már egész megszoktátok itt.
süti beállítások módosítása